A citromfű egy aromás gyógynövény, amely friss, citromra emlékeztető illatával és nyugtató hatásával ismert, gyakran használják teákhoz, ételek ízesítésére és természetes stresszoldóként.
Cola fűszernövény Különleges illatú évelő növény, amelynek levelei a kólához hasonló édes-fűszeres illatot árasztanak. Kerti gondozása egyszerű: napos helyet és jó vízáteresztő talajt kedvel, jól tűri a szárazabb időszakokat is, és évelőként évről évre visszatér a kertben. Cola szörpöt lehet belőle készíteni illetve limonádékba is lehet hasznosítani.
A csemegekukorica (Zea mays convar. saccharata) melegkedvelő, gyors növekedésű, egynyári növény, amelyet elsősorban édes, lédús csövei miatt termesztenek házikertben vagy kisebb gazdaságokban. A csemegekukoricát napos, meleg fekvésbe érdemes ültetni, ahol a talaj gyorsan felmelegszik. A növény rendszeres öntözést igényel, különösen virágzáskor és csőfejlődés idején, amikor a vízhiány a termésképződés rovására megy.
Az egyes növények között hagyjunk 25–30 centiméteres távolságot, a sorok között pedig 30–40 centimétert. A saláta fejlődése során fontos a rendszeres öntözés, különösen a melegebb napokon, de a túlöntözést kerülni kell, mert az gyökérrothadáshoz vagy levélpenészedéshez vezethet. Legjobb reggel vagy a délelőtti órákban öntözni, hogy a levelek még a hűvösebb esti órák előtt megszáradhassanak. A talaj állapotát is érdemes rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén lazítani, hogy a gyökerek jól levegőzhessenek.
A fodormenta (Mentha spicata) egy kellemes illatú, frissítő hatású, és könnyen gondozható növény, amelyet gyakran használunk a konyhában és a gyógyászatban egyaránt. A fodormenta a szabadföldön és cserépben is jól nevelhető. Ha cserépben ültetjük, akkor érdemes olyan edényt választani, amely legalább 30 cm-es mélységgel rendelkezik, mivel a menta növényi gyökerei elágaznak és gyorsan nőnek. Az ültetés során ügyeljünk arra, hogy a növények között 20-30 cm tőtávolságot tartsunk. A menta napos, félárnyékos helyet is elfogad, de optimálisan akkor fejlődik, ha legalább napi 4-6 óra napsütést kap. A fodormenta vízigényes növény, és a legjobban akkor érzi magát, ha a talaj folyamatosan enyhén nedves, de nem vizes. A fodormenta levelei frissen és szárítva is felhasználhatók. A legjobb, ha frissen használjuk a leveleit, különösen teákhoz, salátákhoz, desszertekhez vagy koktélokhoz, mivel ekkor a legintenzívebb az íze. A leveleket folyamatosan szedhetjük a növényből, de fontos, hogy soha ne szedjünk túl sokat egyszerre, hogy a növény továbbra is tudjon fejlődni. A szárított fodormenta is kiválóan alkalmas fűszerként, teákhoz vagy egyéb italokhoz. Ha szárítani szeretnénk, akkor a leveleket szellős, árnyékos helyen, levegőn kell megszárítani.
Az izsóp (Hyssopus officinalis) egy évelő, fásodó szárú, illatos gyógynövény, amely elsősorban a mediterrán térségből származik, de hazánkban is jól megél, ha megfelelő körülményeket biztosítunk számára. Dísznövényként, gyógyhatása miatt és fűszernövényként is kedvelt. Gondozása egyszerű, különösen, ha napos, meleg, szélvédett helyre ültetjük, és jó vízelvezetésű, meszes, laza talajba kerül. Tavasszal, a növekedési időszak elején érdemes visszametszeni a hajtásokat, hogy bokrosabbá váljon, valamint virágzás után is visszavágható, így elkerülhető a túlzott fásodás. Az izsóp júniustól augusztusig virágzik, virágai lehetnek lila, kék vagy rózsaszínes árnyalatúak. A virágzás idején különösen vonzza a méheket és más beporzó rovarokat. A betakarítását a virágzás idején vagy közvetlenül előtte érdemes végezni, amikor a hatóanyag-tartalom a legmagasabb. A levágott hajtásokat csokorba kötve, árnyékos, szellős helyen kell szárítani, majd légmentesen zárható edényben tárolni. Gyógyászati szempontból az izsóp fontos gyógynövény. Főként köptető, hurutoldó, gyulladáscsökkentő hatású, de izzasztóként és étvágyjavítóként is alkalmazzák. Teaként történő fogyasztása javallott megfázás, torokgyulladás vagy emésztési panaszok esetén. Ehhez 1 teáskanál szárított izsóplevelet forrázunk le 2 dl vízzel, majd 10 perc áztatás után leszűrjük. Naponta 1-2 csészével fogyasztható, de hosszú távú alkalmazás esetén orvosi egyeztetés javasolt. Illóolaját aromaterápiában használják, görcsoldó és fertőtlenítő hatása miatt, de csak hígítva és külsőleg. A konyhában is hasznát vehetjük: erőteljes, fűszeres, enyhén mentás íze miatt húsételek, levesek, zöldségételek, sültek ízesítésére alkalmas. Mértékkel kell használni, mert intenzív aromája elnyomhatja a többi hozzávalót. Dísznövényként is mutatós: szép formájú bokrot nevel, virágai dekoratívak, és kiválóan alkalmas szegélynövénynek vagy fűszerkertbe. Ráadásul méhcsalogatóként a biodiverzitás növeléséhez is hozzájárul.
A palántákat 25–30 cm tőtávolságra ültetjük, sorokban 30–40 cm távolságot hagyva, hogy elegendő helyük legyen a növekedéshez, és jól szellőzzenek. A jégsaláta napfényigényes növény, ezért olyan helyet válasszunk számára, ahol legalább napi 5-6 órán át közvetlen napfény éri. Ha túl kevés fényt kap, a levelek megnyúlnak, és a saláta gyengébben fejlődik. A jégsaláta vízigényes növény, különösen a fiatal palánták szakaszában, amikor gyorsan növekednek. Az öntözést rendszeresen kell végezni, ügyelve arra, hogy a talaj mérsékelten nedves legyen, de ne legyen pangó víz. A legjobb, ha akkor szüreteljük, amikor a levelek frissek, roppanósak és szép zöld színűek, de még nem kezdtek el elbolyhosodni vagy virágozni. A jégsaláta esetében a betakarítás történhet úgy, hogy a külső leveleket folyamatosan leszedjük, és a központi rügy tovább fejlődhet. Ha egyszerre szeretnénk egész fejet betakarítani, akkor az egész növényt a talajnál levágva szedhetjük.
Kakukkfű fűszernövény. Az egyik leggyakrabban használt évelő fűszernövény. Egész napos napfényben növekszik a legszebben, miután jól meggyökeresedtek a talajban nincs szükségük sok öntözésre. Szárát le is lehet fagyasztani, de meg is lehet szárítani, ha hosszabb időre szeretnénk eltenni. Fűszernövényként húsos ételekhez szoktuk használni, segíti az emésztést és enyhe nyugtató hatása is van. Ízesíteni lehet vele fűszervajat, halat, majonézt, gombát és brokkolit is. Gyógynövényként teáját lehet használni torokfájásra, köhögésre, de immunerősítő és fertőtlenítő hatása is van.
A kamilla (Matricaria chamomilla, más néven orvosi székfű) egy rendkívül sokoldalú, gyógyhatásairól ismert egynyári gyógynövény, amelyet évszázadok óta használnak teaként, bőrápolásra, nyugtatásra vagy emésztési problémák enyhítésére. A kamilla a napos, meleg fekvésű helyeket kedveli a leginkább. Teljes napsütés mellett virágzik a legbővebben, ezért mindenképpen olyan helyet válasszunk számára, ahol napi 6–8 órát is éri a napfény. A részleges árnyékot még elviseli, de ott kevesebb virágot hoz, és kevésbé lesz illatos. A kamilla nem igényel sok vizet, jól tűri a szárazságot, különösen ha már megerősödött. A kamilla virágait akkor célszerű gyűjteni, amikor a virágfejek teljesen kinyíltak, de a szirmok még nem kezdtek el lefelé hajolni. A frissen szedett virágokat árnyékos, jól szellőző helyen szárítsuk meg, majd légmentesen zárható üvegben vagy vászonzsákban tároljuk, hogy megőrizzék gyógyhatásukat.
