Füstölt négyborsos sajt

Egy látványos megjelenésű, bokros növekedésű chili fajta, amelyet elsősorban díszítőértéke miatt tartanak, ugyanakkor termése ehető és közepesen csípős. A növény a Capsicum annuum fajba tartozik, és különleges lombozatáról, valamint színváltós terméseiről ismert. Alacsony, kompakt termetű növény, általában 30–60 cm magasra nő, ezért kiválóan alkalmas balkonládába, dézsába vagy kertszegélybe. Levelei sötétlilák, szinte fekete árnyalatúak, különösen akkor, ha sok napfényt kapnak. Ez a sötét levélszín nemcsak ritka a paprikafajták között, hanem különösen dekoratívvá is teszi a növényt. A paprika apró, lilás színű virágokat hoz, amelyek jól illeszkednek a sötét lombszínhez, és nyár közepétől őszig rendszeresen nyílnak. A virágokat követően megjelenő termések kicsik, kúpos vagy enyhén gömbölyded alakúak, éretlenül fényes fekete vagy mélylila színűek, majd az érés során élénk pirosra színeződnek. Ennek a színváltásnak köszönhetően a növényen egyszerre lehetnek jelen fekete, lila és piros paprikák, ami különösen esztétikus, intenzív látványt nyújt. A paprika termései vékony húsúak, enyhén füstös, gyümölcsös ízűek, és közepesen erős csípősségűek – általában 10 000 és 30 000 Scoville-egység (SHU) közötti értéket mutatnak, ami erősebb, mint egy jalapeño, de nem tartozik a legcsípősebb chilik közé.

A tulipán chili egy közepesen csípős paprika, amelyet gyakran használják szószok, saláták és marinádok ízesítésére, mivel élénk színével és kellemesen csípős ízével gazdagítja az ételeket.

A palántákat 25–30 cm tőtávolságra, 35–40 cm sortávolságra kell ültetni, hogy elegendő helyük legyen a gumók kifejlődéséhez, és a levegő jól át tudjon járni a növények között. A lila karalábé napfényigényes, ezért napos, meleg fekvésű területre való, ahol legalább napi hat óra közvetlen napfényt kap. A növekedés szempontjából az egyenletes vízellátás elengedhetetlen, mivel a karalábé sekélyen gyökerezik, így érzékeny a kiszáradásra. Ha nem kap elegendő vizet, a gumója könnyen megfásodik vagy berepedezik, míg a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet. Ahogy a növény növekszik, központi szárán fokozatosan kialakul a megvastagodott, gömbölyded szárrész, vagyis a gumó, amelynek színe lila, de belül világos, ropogós és enyhén édeskés ízű marad. A gumó akkor szedhető, amikor átmérője eléri a 6–8 cm-t.