Paradicsom (lugas)

Az egyes növények között hagyjunk 25–30 centiméteres távolságot, a sorok között pedig 30–40 centimétert. A saláta fejlődése során fontos a rendszeres öntözés, különösen a melegebb napokon, de a túlöntözést kerülni kell, mert az gyökérrothadáshoz vagy levélpenészedéshez vezethet. Legjobb reggel vagy a délelőtti órákban öntözni, hogy a levelek még a hűvösebb esti órák előtt megszáradhassanak. A talaj állapotát is érdemes rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén lazítani, hogy a gyökerek jól levegőzhessenek.

A palántákat 25–30 cm tőtávolságra ültetjük, sorokban 30–40 cm távolságot hagyva, hogy elegendő helyük legyen a növekedéshez, és jól szellőzzenek. A jégsaláta napfényigényes növény, ezért olyan helyet válasszunk számára, ahol legalább napi 5-6 órán át közvetlen napfény éri. Ha túl kevés fényt kap, a levelek megnyúlnak, és a saláta gyengébben fejlődik. A jégsaláta vízigényes növény, különösen a fiatal palánták szakaszában, amikor gyorsan növekednek. Az öntözést rendszeresen kell végezni, ügyelve arra, hogy a talaj mérsékelten nedves legyen, de ne legyen pangó víz. A legjobb, ha akkor szüreteljük, amikor a levelek frissek, roppanósak és szép zöld színűek, de még nem kezdtek el elbolyhosodni vagy virágozni. A jégsaláta esetében a betakarítás történhet úgy, hogy a külső leveleket folyamatosan leszedjük, és a központi rügy tovább fejlődhet. Ha egyszerre szeretnénk egész fejet betakarítani, akkor az egész növényt a talajnál levágva szedhetjük.

A padlizsán (Solanum melongena), más néven tojásgyümölcs, egy melegkedvelő, trópusi eredetű zöldségnövény, amelyet hazánkban egynyáriként termesztenek. A növények között érdemes 40–50 cm tőtávolságot, a sorok között pedig 60–70 cm sortávolságot hagyni, hogy legyen elegendő helyük a bokrosodáshoz és a levegőzéshez. A padlizsán különösen meleg- és fényigényes. A padlizsán nagy vízigényű, főként virágzás és terméskötés idején, ezért fontos a rendszeres, de nem túlzásba vitt öntözés. A növény rendszeres metszést nem igényel, de célszerű az alsó leveleket időnként eltávolítani a jobb szellőzés érdekében. A padlizsán általában július végétől kezd teremni, és szeptember végéig folyamatosan szüretelhető. A terméseket érett, de még fényes, feszes héjú állapotban kell szedni, mert a túlérett padlizsán héja megkeményedik, húsa kesernyéssé válhat.